[LAP TETEJÉRE]

A nyár a tavasz és ősz közé eső évszak, csillagászatilag a leghosszabb naptól a rákövetkező napéjegyenlőségig terjedő idő. Ez az É-i félgömbön a nyári napfordulattól (jún. 21-22.) az őszi napéjegyenlőségig (szept. 21-23.), vagyis addig tart, míg a Nap a ráktérítőtől, legnagyobb É-i deklinációjából az egyenlítőhöz jut. A D-i féltekén ellenben a mi telünknek megfelelően a nyár a téli napfordulattól (dec. 21-22.) a tavaszi napéjegyenlőségig (márc. 20-21.) tart, vagyis mialatt a Nap legnagyobb D-i deklinációjából, a baktérítőtől az egyenlítőig halad. Mivel a mi tavaszunk és nyarunk folyamán a Föld pályájának a Naptól távolabb eső részén, tehát a Keppler második törvénye szerint lassabban halad, a mi nyarunk valamivel hosszabb, mint a D-i- félgömb nyara; hogy azonban mégis melegebb, mint a tél, annak oka első sorban, hogy a Nap magasabban áll, sugarai is sokkal nagyobb szög alatt esnek a Földre, és hogy tovább marad a látóhatár felett. Ezek a körülmények a távolságbeli különbséget jóval ellensúlyozzák; ez csak akkor érvényesül, ha a két félgömb nyarát hasonlítjuk össze. A D-i félgömb nyara intenzívebb és a különbség a napsütött és az árnyékos helyek közt p. Ausztráliában sokkal érezhetőbb. Meteorológiai tekintetben a nyarat az É-i féltekén jún. 1-től szept. 1-ig, a délin dec. 1-től márc. 1-ig számítjuk; a legnagyobb hőség rendesen a leghosszabb nap (a Nap megfelelő legmagasabb állása) után körülbelül egy hóra áll be, amikor t. i. a fokozatos felmelegítés a kisugárzás okozta lehűlést már túlhaladja, ezért nálunk július vége és általában július, a D-i félgömbön január a legmelegebb.

[LAP TETEJÉRE]

Meteorológia

A meteorológiai nyár a nyári napfordulótól az őszi napéjegyenlőségig tart, tehát az északi féltekén június 21-szeptember 23., a déli féltekén pedig december 23-március 20. közé esik.
A nyár az az időszak, mikor a leghosszabbak a nappalok és a legmelegebb az időjárás, ilyenkor érik be a legtöbb gyümölcs.

[LAP TETEJÉRE]

Kialakulásának okai

A Föld tengelye ferde, ezért nem csak az Egyenlítő körüli terültekre esnek merőlegesen a napsugarak. Az északi féltekére nyáron jut el a nap, legnagyobb, vagyis merőleges beesési szöge, azaz pontosan július 22-én, a leghosszabb napon. Ezen a napon merőlegesen süti meg a Ráktérítőt a Nap. Télen december 22-én, vagyis a legrövidebb napon itt az északi félgömbön, pedig a Baktérítőt süti meg merőlegesen, ezért van Magyarországon tél.

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos

[LAP TETEJÉRE]

A napozás tízparancsolata

A napozás és a napon való tartózkodás lehet egészséges is, de csak akkor, ha igazán odafigyelünk arra, hogy a káros sugárzás ne károsítsa bőrünket. Az alábbi tanácsok betartásával ez a kockázat elkerülhető.

1. Ismerd meg bőrtípusodat és védekezz megfelelően. Mindenki, fototípusától függetlenül, legyen óvatos az első néhány alkalommal. Hagyd bőrödet fokozatosan hozzászokni a napsütéshez!

2. Ne tartózkodj a napon délelőtt 11 és délután 3 óra között. A Nap sugarai gyengébbek kora reggel, és késő délután.

3. Használj fototípusodnak és a napsütés erejének megfelelő fényvédő krémet. Minél világosabb a bőröd színe, annál lassabban növeld a napozással töltött időt.

4. Különösen óvd gyermekeidet. Győződj meg arról, viselnek-e kalapot, világos színű pólót és napszemüveget. A kisebb gyermekek fokozottabban igénylik a fényvédőkrém rendszeres használatát minden olyan testrészükön, amely ki van téve a napsugárzásnak. A csecsemőket teljes mértékben óvjuk a naptól - bőrük nagyon érzékeny!

5. Edzés és sportolás közben is használj fényvédőszert, és ismételd meg a felvitelt. Az izzadtság hatására a fényvédőkrém leválik a bőrről!

6. Tartózkodj a napsugarakat visszaverő felületektől - vagy növeld a fényvédelmet. A hó, a jég, a homok, a beton mind növelik az UV sugarak hatását. Hallottad már, hogy az UV sugarak többsége a vízen is áthalad? Ez olyan tény, amelyre érdemes emlékezni fürdőzés előtt...

7. Az önbarnító krémek nagyszerű kozmetikai termékek, ugyanakkor egyáltalán nem biztosítanak fényvédelmet! Az általuk elért "barnaság" nem állítja meg az UV sugarakat.

8. Tartózkodj teljes mértékben a naptól, ha olyan orvosságot szedsz, mely fényérzékenységet kiváltó összetevőt tartalmaz (a biztonság kedvéért kérdezd meg erről az orvosodat).

9. Ha leégsz - különösen, ha hólyagos égésről van szó -, késedelem nélkül keress fel egy orvost. Egy ilyen komoly bőrsérülés orvosi felügyeletet igényel.

10. Győződj meg arról, hogy fényvédő krémed UVA, és UVB szűrőt is tartalmaz. Az UVA sugarak nem "égetik" a bőrt, de a mélyebb rétegekbe hatolva jelentős károkat okoznak. Az UVB sugarak - melyek dél körül a legerősebbek - felelnek a leégésért.

[LAP TETEJÉRE]

Könnyű, nyári ételek

Hot dog, sült krumpli, fagylalt, kolbász, virsli mustárral és főtt kukorica: a strandra indulókat ez a kínálat fogadja a büfékben. Igaz, a vízben eltöltött idő alatt növekszik az éhségérzet, és a csábító illatok is a vendéglátóhelyek előtt kanyargó sorok felé terelik a nyaralókat, érdemes egyszer-kétszer lemondanunk ezekről az ízekről, és könnyű, nyári eledelt választani helyettük...

A strandolás természetes velejárói a finomabbnál finomabb, de gyakran a gyomrot megterhelő, nehéz ételek. Bár a hot dog, hamburger, fagylalt és mustáros virsli közkedvelt, és a legtöbb mennyiségben fogyó ételek a fürdőhelyeken, mégis érdemes más eledelt választani a családnak ezek helyett.

A nagy melegben ugyanis a szervezetünk takaréklángon ég: keveset és csak könnyű ételeket tudunk enni és megemészteni, a kánikulában nehezebben mozgunk, és kicsit nehezebben koncentrálunk a körülöttünk zajló eseményekre. Gyermekeink gyomra pedig még a miénknél is érzékenyebb a nehéz falatokra: a nagy evészetek után gyakori problémát okozhat a hasfájás és más gyomorpanasz.

Valószínűleg minden gyerkőc rosszul viseli, ha nem eheti azt, amit a strandon árulnak, és csak kemény harcok árán tudjuk lebeszélni a vattacukorról, jeges üdítőkről. Egy ízletes szendvics vagy saját készítésű házi sütemény viszont elterelheti a figyelmet a csábító, de nem túl egészséges finomságokról. Vásároljunk hűtőtáskát, hűtőakkut, így semmi sem akadályozhat meg bennünket abban, hogy a vízpartra finom, egészséges elemózsiával induljunk. Kerüljön a csomagba gyümölcs - őszibarack, görögdinnye, nyári alma, és ne feledkezzünk meg a zöldségekkel megbolondított, kevésbé romlandó felvágottat rejtő kenyérszeletekről sem.

A nagy forróságban kevesebbet eszünk, de jóval több folyadékra van szükségünk, mint máskor. Az izzadással, a sok mozgással nagy mennyiségű folyadék távozik a szervezetünkből - legfeljebb később vesszük észre a hiányt a víz közelsége miatt. A gyermekek szomjának oltására - ahogy a miénkre is - a legalkalmasabb az ásványvíz, bár a gyerkőcök sokszor jobban örülnek egy pohár édes gyümölcslének. Ha ez utóbbival kínáljuk őket, figyeljünk az üdítő gyümölcs- és cukortartalmára. Elindulás előtt otthon is készíthetünk ízletes frissítő italokat: a lefőzött ízesített és hűtött zöld vagy fekete teát töltsük műanyag üvegekbe.

Természetesen nem kell teljes önmegtartóztatást követelni gyermekünktől - és magunktól - a nyári kikapcsolódások ideje alatt. Egy-egy adag fagylalt senkinek sem árthat, és a kürtös kalácsot árulók ajánlatát sem muszáj minden esetben visszautasítani!

[LAP TETEJÉRE]

Érdekes

[LAP TETEJÉRE]

Lehetséges-e az, hogy nagy nyári záporok alkalmával békaporontyok, csigák és giliszták is hullanak az égből?

Bizony ez lehetséges. Feljegyezték például, hogy 1853. szeptember 10-én Pest fölött hatalmas viharfergeteg vonult át. Utána az ereszcsatornákban rengeteg kis békát és halat találtak, sőt a város két különböző pontján vízisikló is potyogott az égből. Az észak-amerikai Louisiana államban, 1896-ban a felhőkből döglött madarak hullottak, sőt véresőnek is híre terjedt már. A piros festékanyagot tartalmazó moszatokat, vagy a szaharai vörös földet nézte a felhevült képzelet - vérnek.
De hát mit jelentenek ezek a csodaesők?
Végzetes jóslatot semmi esetre sem. Csupán önmagukat, vagyis egy-egy érdekes meteorológiai tüneményt. Természeti jelenség a haleső, rovareső, békaeső és az összes többi, tehát természeti okuk van...
És mi ez az ok?
Tudjuk, hogy az eső mindig felszálló légáram szülötte. A nagyon erős esőket heves légmozgás táplálja. Az ilyen függőleges légáram kisebb testeket könnyen felemel és magasra felvisz. Erős légörvények pocsolyákat szívhatnak fel kígyóval, békával, kis halakkal együtt, így aztán érthető, hogy a heves esők alkalmával, mindezek az esővel együtt visszahullnak a földre. Persze mindig csak olyasmi, ami a természetben létezik. Megjegyezzük, az eső után gyakran látható kis békák nem valami "égi jövevények". A nedvességet kedvelő állatok az eső hatására felélénkülnek, és előbújnak rejtekhelyükről.

[LAP TETEJÉRE]

Mióta divat a strandolás?

Az első igazi "strandoló" állítólag francia hölgy volt, bizonyos Boigne grófnő. Ő Dieppe-ben fürdött a tengerben. Hordozószékén vitték a hullámok közé, két komornája kíséretében. A szokatlan látványosságra óriási tömeg verődött össze a parton, és azt találgatta, hogy a nemes grófnőt veszett kutya harapta-e meg, vagy más módon veszítette el józan eszét. Mindenesetre a nagy kísérlet divatot teremtett, és még valamit. Boigne grófnő hordozószékéből származtak az északon oly divatos tolható fürdőházikók.
Goethe fiatal korában szeretett a szabadban, folyóban fürdeni - erre élete derekán, mint ifjonti bolondságra gondol vissza. Angliában viszont a 18. század második felében már divattá vált a tengeri fürdőzés; az angol példa nyomán 1793-ban megnyílik az első német tengeri fürdő is a Keleti-tenger partján, Heiligendammban.
Hazánkat mikor érte a strandfertőzés?
Az uszodákból való nagy kiúszások már 90 esztendővel ezelőtt is erősen divatoztak nálunk. Ezek az úszók bizony alaposan nekivetkeztek, példájukat, amennyire lehetett, követték az evezősök. A feketére sült evezős már a múlt század nyolcvanas éveiben is ismeretes jelenség volt. Ez időben fiaink már megjárták a Dunát Donau Eschingentől a Fekete-tengerig. Csak az 1890-es években kezdődött meg az igazi napozás a daliás Porzsolt Gyula vezetésével. Ő maga és fiatal gárdája, akikből mind jeles atléta lett, már kis úszónadrágot viseltek. Pedig ekkoriban még a velencei Lidón is nyakig felöltözve strandoltak.
Ami pedig az erkölcsöket illeti, idézzünk egy latin bölcsességet: castis omnia casta, ami magyar strandnyelvre fordítva azt jelenti, hogy a tisztáknak minden tiszta - néha még a medencék vize is...
A magyar strandolás és napozás emlékoszlopát, a káposztásmegyeri kis szigeten kellene felállítani. Ide jártak ugyanis Porzsolt Gyula atléta csemetéi napozni...

Forrás: www.wikipedia.org / www.kislexikon.hu / www.balatonihirek.hu / www.sulinet.hu / www.mek.iif.hu

[LAP TETEJÉRE]